Mint említettem a közelmúltban, nemrég Baján, és a város vonzáskörzetében jártam egy fotós baráti társaság tagjaként. Természetesen terveztem, hogy az élményeimet fotós albumban közzéteszem, és röviden blogbejegyzést is készítek róla. De hogy annyi kellemes és emlékezetes tapasztalatra teszek szert, mint amennyiben részem volt, nem sejtettem.
Az már biztos, hogy röviden, egy-két bejegyzésben nem fogom tudni összefoglalni a tapasztalataimat. Most is, amikor a gépemhez ültem azzal a szándékkal, hogy Baja városát belefoglalom egyetlen posztba, be kellett látnom, hogy ilyen röviden nem fog menni. Nem elég, hogy a szerb templomról külön posztot írtam, most úgy látom, a város legnagyobb római katolikus temploma is megér - no nem egy misét - de egy posztot mindenképpen. Sokszor leírtam, hogy engem nagyon le tud nyűgözni, ha egy szép templom belsejét látom. Így jártam akkor is, amikor kis csapatunk együtt elment meglátogatni a Szent Antal templomot.
 |
| Távlati kép a templomról |
Bajai programunkat szervező fotóstárs - nevezzük Marcsinak - természetesen jó előre bejelentkezett a plébánián, így nyitott kapuk vártak bennünket. A plébános tartott egy kis történeti ismertetést, majd felkapcsolta a világítást, és hagyott zavartalanul fényképezni bennünket. Ezúton is köszönet érte!
 |
| Baja - Páduai Szent Antal templom |
Én úgy döntöttem, szokásomhoz híven a Wikipédiából veszek ki részleteket a templom történetének ismertetéséhez.
"A bajai ferences templom és kolostor a 18. században épült barokk stílusban. A ferences rendi szerzetesek a török hódoltságot követően érkeztek a városba. Először kis paticsfalú templomot és rendházat építettek, amelyet a Rákóczi-szabadságharcban felégettek.
A mai rendház alapkövét 1721-ben rakták le és 1737-ben fejezték be az építését.
A kolostor a templom északi oldalához csatlakozik. A többszöri átalakítások miatt a késő barokk stílusjegyek csak kevés helyen, a belső folyosók boltozatain, a lépcsőházban, ajtónyílásokon és a belső udvar egyes kiképzésein maradtak meg. A kolostor külső fala dísztelen volt a 20. század elejéig. Egykor kerítés vette körül, melynek egyik sarkán kis kápolnácskában volt az 1741-es barokk Mária Dolorosa szobor, mely most a templom falában lévő fülkében látható.
A megmaradt berendezések legfontosabb része a refektórium egyik gazdagon díszített rokokó ajtaja - Türr István Múzeum állandó kiállításán - és a 6200 kötetes könyvtár ritkaságai közül az Ady Endre Városi Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók könyvritkaságok.
1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, a templom berendezéseinek és festményeinek nagy részét Kapisztrán János Ferences Rendtartomány nemrégiben visszakapta, amelyek még mindig a bajai Türr István Múzeum tulajdonát képezik. A rend visszaigényelte a kolostort, de a tulajdoni jogviszonyok rendezése még nem történt meg. Így a bajai vallási és kulturális élet egykori központjában egyelőre csak elkezdődtek a helyreállítási és a belső terek felújításának mozzanatai.
A Páduai Szent Antal templom története
Az új templom alapkövét 1732-ben Patachich Gábor kalocsai érsek rakta le, végleges formáját az 1759-es felszenteléstől függetlenül 1764-ben nyerte el. A homlokzat déli sarkához magas torony illeszkedik, melynek aljában egy kápolna található. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású elrendezésű, csehsüveg boltozattal fedett. A főhajó freskóit 1948-50 között Kontuly Béla készítette. A templom alatt két kripta található. A templom oldalában a 20. század második felében kialakított szoborfülkében látható a Mater Dolorosa szobor 1740-ből."
 |
| Baja - Páduai Szent Antal templom |
 |
| Baja - Páduai Szent Antal templom |
 |
| Baja - Páduai Szent Antal templom |
 |
| Baja - Páduai Szent Antal templom |
 |
| Baja - Páduai Szent Antal templom |
 |
| Baja - Páduai Szent Antal templom |
 |
| Baja - Páduai Szent Antal templom |
Mára ennyit. A beszámolóm folytatódik, talán szélesebb körben is érdeklődésre számító anyaggal. Ezzel együtt is remélem, tisztelt barátaimnak az eddigiek is tetszettek.
Legyen szép napotok!
